+36 42 441 120

Tudástár › Munkáltatóknak

Munkáltatói kötelezettségek 2026: havi és éves teendők

Kötények a fogason egy pékség hajnali műhelyében

Mészáros Rinaldóné, okleveles adótanácsadó

A munkáltatónak minden hónapban el kell számolnia a béreket, be kell vallania és meg kell fizetnie a járulékokat, vezetnie kell a munkaidő-nyilvántartást, és a változásokat be kell jelentenie a NAV-nak. A havi bevallás és az adófizetés határideje a tárgyhót követő hónap 12. napja. Év elején az igazolásokat és az adókedvezményi nyilatkozatokat kell rendezni. Sok kisvállalkozás ezeket külső bérszámfejtőre bízza.

Az első munkavállaló költségéről és a belépéskor szükséges lépésekről az első munkavállaló felvételéről szóló cikkünk szól. Itt a folyamatos teendőket foglaljuk össze.

Melyek a munkáltató havi kötelezettségei?

A munkáltatói kötelezettségek nagy része havonta ismétlődik. A tárgyhó a bér elszámolásának hónapja.

Teendő Határidő
Munkaidő-nyilvántartás vezetése folyamatosan
Bérszámfejtés (bruttó, levonások, nettó) a bérfizetés előtt
Bérjegyzék a munkavállalónak a tárgyhót követő hónap 10. napja
Munkabér kifizetése a tárgyhót követő hónap 10. napja
’08-as bevallás a tárgyhót követő hónap 12. napja
Szja-előleg, járulékok, szocho megfizetése a tárgyhót követő hónap 12. napja

Az elszámolást írásban kell átadni a munkavállalónak legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig [Mt. 155. § (2)]. A munkabért a munkáltató havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig fizeti ki [Mt. 157. § (1)]. A bevallás határideje a tárgyhót követő hónap 12. napja [Art. 50. § (1)], ugyanez az szja-előleg és a járulékok befizetési határideje [Art. 3. melléklet 1.1.1].

A munkaviszony megszűnésekor a munkabért és a többi járandóságot az ötödik munkanapon kell kifizetni (felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a megszűnéstől számítva), és ekkor kell kiadni az igazolásokat is [Mt. 80. § (2)].

Mit jelent a bérszámfejtés?

A bérszámfejtés a bruttó bértől a nettó bérig vezető számítás. A bérszámfejtő figyelembe veszi a pótlékokat, a szabadságot, a betegszabadságot, a táppénzt és az adókedvezményeket.

A fő kulcsok 2026-ban:

  • szociális hozzájárulási adó (szocho): 13 % [Szocho tv. 2. § (1)];
  • társadalombiztosítási járulék: 18,5 % [Tbj. 25. § (1)];
  • személyi jövedelemadó (szja): 15 % [Szja tv. 8. § (1)].

A minimálbér 322 800 Ft, a garantált bérminimum 373 200 Ft. A számítás részletes példáját az első munkavállalóról szóló cikkben közöljük.

A munkavállaló kedvezményei, például a családi kedvezmény, adóelőleg-nyilatkozaton alapulnak. A nyilatkozatot a munkavállalótól kell kérni, és a bérszámfejtésnél figyelembe kell venni. A 25 év alatti fiatalok kedvezményét a munkáltató nyilatkozat nélkül, automatikusan érvényesíti [Szja tv. 29/F. §].

Mi a ’08-as bevallás?

A ’08-as a havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról és járulékokról. Ebben szerepel a munkavállalók után fizetendő szja-előleg, a járulék és a szocho. A bevallást elektronikusan kell benyújtani, a határidő a tárgyhót követő hónap 12. napja.

Az adószámlára történő befizetésnek is erre a napra kell megérkeznie. Ha a 12. nap munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapra tolódik [Air. 52. § (4)]. Késedelem esetén a NAV mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot szabhat ki.

Szakképzési hozzájárulás 2026-ban már nincs.

Hogyan kell vezetni a munkaidő-nyilvántartást?

A munkáltató naprakészen nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadságot [Mt. 134. § (1)–(2)]. A nyilvántartás alapja a pótlékok és a túlóra elszámolásának is.

A nyilvántartásnak akkor is meg kell lennie, ha a munkavállaló rugalmas vagy egyenlőtlen munkarendben dolgozik. Papíron és elektronikusan is vezethető. A lényeg, hogy ellenőrzéskor a ténylegesen ledolgozott idő igazolható legyen.

Mikor kell bejelenteni a változásokat?

A NAV felé nemcsak a belépést, hanem a változásokat is jelenteni kell: a kilépést, a munkaidő változását, a jogviszony megszakadását. 2026. január 1-jétől a biztosítotti jogviszony bejelentésére a 08E jelű űrlap szolgál, a korábbi T1041 helyett.

A belépést a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni [Art. 1. melléklet 3.1]. A kilépést és a szünetelés kezdetét, végét a változást követő 8 napon belül kell bejelenteni, kivéve, ha a munkáltató a megszűnés időpontját a havi ’08-as bevallásban feltünteti [Art. 1. melléklet 3.2.].

Milyen igazolásokat kell kiadni?

A munkáltató a kifizetőként az előző évi jövedelemről és a levont adóelőlegről igazolást ad a munkavállalónak. Ez az M30-as igazolás [Szja tv. 46. § (5)]. A munkavállaló erre az adóbevallásánál és a kedvezmények igazolásánál támaszkodik.

Munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére a szükséges igazolásokat ki kell adni. Ide tartozik a jövedelemigazolás és a kilépéskor kért munkáltatói igazolás.

Mit kell évente elintézni?

Az éves teendők nagy része év elejére esik.

  1. Adókedvezményi nyilatkozatok. A munkavállalók évente újra nyilatkoznak például a családi kedvezményről. Az elektronikus nyilatkozat az ONYA felületén is megtehető.
  2. M30-as igazolások kiadása [Szja tv. 46. § (5)].
  3. Szabadságolási terv. A szabadság kiadásánál a munkáltató a munkavállalót előzetesen meghallgatja [Mt. 122. § (1)]; az esedékesség évében kell kiadni [Mt. 123. § (1)].
  4. Bérek felülvizsgálata. Január 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum új értékét minden érintett munkavállalónál ellenőrizni kell.
  5. Éves munkavédelmi és nyilvántartási rend. Az oktatások és az alkalmassági vizsgálatok érvényességét évente érdemes átnézni [Mvt. 55. § (1)].

Mikor éri meg külső bérszámfejtőt választani?

Sok kisvállalkozó azért választ külső bérszámfejtést, mert a feladat kicsi, de a hiba költséges. Egy-két munkavállalónál nem éri meg saját szoftvert és szaktudást fenntartani. A határidők minden hónapban ugyanazok, a szabályok viszont évente változnak.

A külső bérszámfejtés mellett szól:

  • a határidők és a járulékok változását a bérszámfejtő követi;
  • a bevallás, a bérjegyzék és az igazolások elkészülnek;
  • a vállalkozó a saját munkájára fordíthatja az idejét;
  • a bérszámfejtés és a könyvelés egy kézben van, így a bérköltség is pontosan könyvelődik.

Irodánk bérszámfejtést vállal a könyvelés mellett vagy önállóan is. A munkáltató továbbra is felel a munkaszerződésekért, a munkaidő tényleges rögzítéséért és a bérek kifizetéséért. A bérszámfejtő a számítást, a bevallást és az igazolásokat végzi.

Gyakori kérdések

Meddig kell beadni a havi bevallást?

A tárgyhót követő hónap 12. napjáig [Art. 50. § (1)]. Ugyanerre a napra kell megfizetni az szja-előleget, a járulékokat és a szochót.

Mekkora a szocho és a járulék 2026-ban?

A szocho 13 %, a munkavállaló társadalombiztosítási járuléka 18,5 %, az szja 15 %.

Kötelező-e a munkaidő-nyilvántartás?

Igen. A munkáltató naprakészen vezeti a rendes és a rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadságot [Mt. 134. § (1)–(2)].

Ki adja ki az M30-as igazolást?

Az előző évi jövedelemről szóló igazolást a munkáltató mint kifizető adja ki a munkavállalónak [Szja tv. 46. § (5)].

Mi a T1041 és a 08E viszonya?

A T1041 volt a biztosítotti jogviszony bejelentésének korábbi űrlapja. 2026. január 1-jétől a 08E jelű űrlapot kell használni.

Mi a külső bérszámfejtés?

A munkáltató a bérszámfejtést, a havi bevallást és az igazolások elkészítését külső szolgáltatóra bízza. A munkáltatói felelősség egy része ettől nem szűnik meg.

Ha szeretné átadni a bérszámfejtést, kérjen ajánlatot.

Források

A cikk a megírásakor hatályos szabályokat írja le, általános tájékoztatás. Az Ön esetére szabott tanácsért keressen minket.

Kérjen ajánlatot

Néhány kérdés a vállalkozásáról, és pontos ajánlatot adunk. Csak az elérhetősége kötelező.

Ajánlatot kérek+36 42 441 120