Átalányadó vagy vállalkozói szja? Egyéni vállalkozók 2026

Az egyéni vállalkozó 2026-ban két fő adózási mód közül választhat: az átalányadózás és a vállalkozói személyi jövedelemadó (vállalkozói szja) közül. Az átalányadónál a költségeket százalékos mértékben vesszük figyelembe, a vállalkozói szja-nál a tényleges, igazolt költségeket. Alacsonyabb tényleges költségnél az átalányadó általában kevesebb adminisztrációval és kisebb teherrel jár, de ez esetfüggő.

Hogyan működik az átalányadózás?

Átalányadózásnál nem a tényleges költségeket számoljuk el. A bevételből a tevékenység típusa szerinti költséghányadot vonjuk le. A maradék az átalányban megállapított jövedelem.

2026-ban a költséghányad három szinten alakul:

• 45 %: minden olyan tevékenység, amely nem tartozik a másik két csoportba.
• 80 %: az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében felsorolt ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységek. Ilyen például az építőipari kivitelezés, a fodrászat, a gépjárműjavítás, a vendéglátás és a taxis személyszállítás.
• 90 %: kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, a vendéglátás kivételével.

A költséghányadot nem a bejelentett tevékenység, hanem a ténylegesen kiállított bizonylatok szerinti bevétel határozza meg.

Az átalányban megállapított jövedelem egy része adómentes: az éves minimálbér fele. 2026-ban a minimálbér havi 322 800 forint, az adómentes rész ezért 1 936 800 forint. A fennmaradó rész az összevont adóalapba kerül, és 15 % személyi jövedelemadó terheli.

Az átalányadózó nyilvántartása egyszerűbb. Ha nem él az áfalevonási jogával, elég a bevételi nyilvántartás. A költségszámlákat ettől függetlenül meg kell őrizni az elévülésig.

Hogyan működik a vállalkozói szja?

A vállalkozói szja-nál a bevételből a tényleges, igazolt költségeket vonjuk le. A teher három szinten jelentkezik:

1. Kivét. Ez a vállalkozó saját „munkabére”, amelynek összegét szabadon meghatározhatja, akár nulla is lehet, de főfoglalkozásban a járulékot ekkor is legalább a minimálbér után kell fizetni. Az összevont adóalapba tartozik: 15 % szja, 18,5 % társadalombiztosítási járulék és 13 % szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli. Költségként levonható a vállalkozói jövedelemből.
2. Vállalkozói jövedelemadó. A vállalkozói adóalap után 9 % az adó. Az adóalap a költségekkel és a kivéttel csökkentett bevétel.
3. Vállalkozói osztalékalap. Az adó után maradó nyereség osztalékalapnak számít. Erre 15 % szja jár, és a szocho felső határáig 13 % szocho. 2026-ban a szocho felső határa 7 747 200 forint. Ezt a kivét és más szocho-köteles jövedelem csökkenti.

Az adóalap-csökkentő tételek közül a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozói kedvezmény említendő. A kisvállalkozói kedvezmény 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónak jár. Üzemi célú tárgyi eszköz beszerzéséhez és ingatlanfelújításhoz kapcsolódik. Feltételei vannak, ezért a részleteit esetenként nézzük meg.

A vállalkozói szja-nál jövedelemminimum is van: a vállalkozói bevétel 2 %-a. Ha az adóalap ez alá esik, a vállalkozó vagy a minimumot tekinti adóalapnak, vagy a bevalláshoz kiegészítő nyilatkozatot tesz. Nem kell ezt alkalmazni a tevékenység kezdésének évében és az azt követő évben, ha a vállalkozó az előző 36 hónapban nem folytatott ilyen tevékenységet, és akkor sem, ha az adóévben vagy az előzőben jelentős elemi kár érte.

Ki melyiket választhatja?

Átalányadózást minden egyéni vállalkozó választhat, aki megfelel a feltételeknek. A NAV 2026. január 19-i tájékoztatója szerint a korábbi évek bevételét már nem kell vizsgálni a választáskor.

A főbb szabályok:

• Bevételi értékhatár: az átalányadózás addig alkalmazható, amíg a vállalkozói bevétel nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét. 2026-ban ez 38 736 000 forint.
• Kiskereskedelem: kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél az éves minimálbér ötvenszerese a határ, azaz 193 680 000 forint.
• Évközi kezdés, megszüntetés, szüneteltetés: az értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.
• Az egész tevékenységre: az átalányadózás csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható.
• Megszűnés: megszűnik a jogosultság, ha a NAV számla- vagy nyugtaadási mulasztás miatt mulasztási bírságot szab ki. Ilyenkor, vagy ha az adózó maga hagy fel az átalányadózással, a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható újra.
• Bejelentés: a vállalkozói szja-t alkalmazó vállalkozó a személyijövedelemadó-bevallásban jelezheti az átváltást. A 2026-os évre ez 2026. május 20-ig volt lehetséges. A kezdő vállalkozó a NAV-hoz való bejelentkezéskor dönthet.

A vállalkozói szja akkor is alkalmazható, ha a vállalkozó nem választ átalányadót. Az új kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) külön szabályrendszer: erről a KATA 2026 cikkünk szól.

Járulékok: főfoglalkozás, minimum alap

A járulékok az átalányadónál is jelentősek. Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál a társadalombiztosítási járulék és a szocho alapja havonta legalább a minimálbér. Ha a vállalkozó tevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum a minimum alap. 2026-ban a minimálbér 322 800, a garantált bérminimum 373 200 forint.

Az átalányban megállapított jövedelem adómentes része nem képez járulékalapot. A járulékot mégis a minimálbér után kell fizetni abban a hónapban is, amikor a vállalkozó csak adómentes jövedelmet szerzett. Ha a jövedelem meghaladja az adómentes részt, negyedévente „gördülő” módszerrel számoljuk az alapot, de az sem lehet kisebb a havi minimumnál. Nyugdíjas vállalkozónál a járulék- és szocho-teherrel nem kell számolni.

Összehasonlító táblázat

Szempont	Átalányadózás	Vállalkozói szja
Költségek	Százalékos költséghányad: 45 %, 80 % vagy 90 %	Tényleges, igazolt költségek
Bevételi határ 2026-ban	38 736 000 Ft; kiskereskedelemnél 193 680 000 Ft	Nincs ilyen határ
Adómentes rész	Az átalányban megállapított jövedelem 1 936 800 Ft-ig	Nincs; a kivét teljes egészében adózik
Személyi jövedelemadó	15 % az adómentes rész feletti jövedelemre	15 % a kivétre és az osztalékalapra, 9 % a vállalkozói adóalapra
Társadalombiztosítási járulék	18,5 %, főállásban legalább a minimálbér után	18,5 % a kivétre, főállásban legalább a minimálbér után
Szocho	13 %, főállásban legalább a minimálbér után	13 % a kivétre, plusz 13 % az osztalékalapra a felső határig
Nyilvántartás	Bevételi nyilvántartás	Teljes bevételi és költségnyilvántartás
Veszteség	Nem keletkezik; a korábbi elhatárolt veszteség évi 20 %-át elszámoltnak kell tekinteni	Átvihető, a szabályok szerint

Számpélda: szolgáltató, 8 millió forint bevétel

Feltételezések: egyéni vállalkozó, főfoglalkozású, tanácsadói tevékenységet végez. Az éves bevétele 8 000 000 forint. A tényleges költsége 2 400 000 forint. Végzettséghez nem kötött a tevékenység, ezért a minimálbér az alap. A vállalkozó a kivétet a minimálbérben állapítja meg (322 800 Ft havonta, 3 873 600 Ft évente). Az átalányadónál 45 %-os költséghányad érvényes.

Átalányadózás:

1. Jövedelem: 8 000 000 × 55 % = 4 400 000 Ft.
2. Adóköteles rész: 4 400 000 − 1 936 800 = 2 463 200 Ft.
3. Szja 15 %: 369 480 Ft.
4. Járulékalap: a negyedéves számítás szerint az éves 2 463 200 Ft kisebb a minimumnál (3 873 600 Ft), ezért a minimálbér a járulékalap.
5. Tb-járulék 18,5 %: 716 616 Ft. Szocho 13 %: 503 568 Ft.
6. Összes teher: 1 589 664 Ft.

Vállalkozói szja:

1. Kivét: 3 873 600 Ft. Szja 15 %: 581 040 Ft. Tb-járulék: 716 616 Ft. Szocho: 503 568 Ft.
2. Vállalkozói adóalap: 8 000 000 − 2 400 000 − 3 873 600 − 503 568 = 1 222 832 Ft.
3. Vállalkozói jövedelemadó 9 %: 110 055 Ft.
4. Osztalékalap: 1 112 777 Ft. Szja 15 %: 166 917 Ft. Szocho 13 %: 144 661 Ft.
5. Összes teher: kb. 2 222 857 Ft.

A példában az átalányadózás terhe kb. 633 000 forinttal kisebb. A számítás nem tartalmaz adókedvezményeket, és nem veszi figyelembe, hogy a vállalkozói szja-nál a nyereség egy része a vállalkozásban maradhat fejlesztési tartalékként.

Mikor éri meg egyik vagy másik?

Az átalányadózás általában akkor előnyös, ha:

• a tényleges költségek kisebbek, mint a tevékenységre érvényes költséghányad (45 %, 80 % vagy 90 %) szerinti összeg,
• a bevétel az értékhatár alatt marad,
• az egyszerűbb nyilvántartás számít.

A vállalkozói szja akkor jöhet szóba, ha:

• a tényleges költségek nagyok, vagy beruházás van folyamatban,
• a nyereség egy részét fejlesztési tartalékként a vállalkozásban hagyná, vagy nagy beruházás miatt a tényleges költség jóval a költséghányad fölött van,
• a bevétel az átalányadó értékhatárát meghaladja.

A különbség sokszor kicsi, és évente változhat. Tudta? 2027-től az általános, 45 %-os költséghányad 50 %-ra emelkedik [2025. évi LXXXIV. törvény; NAV, 2026. 01. 09.].

Gyakori kérdések

Átválthatok az átalányadóról a vállalkozói szja-ra évközben?

Nem. A választás a teljes adóévre szól. A következő évre az átalányadózás megszüntetéséről az előző évi személyijövedelemadó-bevallásban lehet nyilatkozni, ez visszavonásig érvényes.

Mi történik, ha túllépem a bevételi határt?

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ilyenkor a teljes adóévre a vállalkozói szja szabályai szerint kell adózni, és a költségeket be kell jegyezni a nyilvántartásba. A megszűnés évére és a következő 12 hónapra nem választható újra az átalányadózás.

Fizetek járulékot, ha a jövedelmem az adómentes határ alatt marad?

Főfoglalkozású egyéni vállalkozóként igen. A társadalombiztosítási járulékot és a szochót havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) után meg kell fizetni.

Kell-e könyvelő az átalányadózáshoz?

Jogszabály ezt nem írja elő. Az átalányadózónak is vannak határidői: negyedéves adóelőleg, negyedéves járulékbevallás és az éves bevallás május 20-ig.

Mikor érdemes tanácsot kérni?

Érdemes számolni, ha a bevétel az értékhatár közelében jár, ha jelentős beruházást tervez, vagy ha több tevékenységet végez eltérő költséghányaddal. Ugyanez igaz, ha a vállalkozó mellett munkaviszonya, nyugdíja vagy gyermekekkel kapcsolatos kedvezménye is van. Ezek mind módosíthatják az eredményt.

Ha szeretné, hogy a saját számaival kiszámoljuk a két módot, kérjen ajánlatot, és irodánk adótanácsadója segít a választásban.

Források

• NAV: Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai (közzétéve: 2026. 01. 19.): https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2026/100.-Az-egyeni-vallalkozok-atalanyadozasanak-alapveto-szabalyai-2026.-01.-19
• NAV: Kedvezően változtak az átalányadózás szabályai: https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/Kedvezoen_valtoztak_az_atalanyadozas_szabalyai
• MKIK és PwC: 2026. évi általános adózási tájékoztató kis- és középvállalkozások részére: https://mkik.hu/download/113/2026-evi-altalanos-adozasi-tajekoztato-kis-es-koezepvallalkozasok-reszere
• 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a minimálbérről és a garantált bérminimumról (a NAV füzet lábjegyzete alapján hivatkozva)