Kft. alapítása után: könyvelési és adókötelezettségek 2026

A cégbejegyzés után a Kft.-nek kettős könyvvitelt kell vezetnie, számviteli politikát kell készítenie, és évente beszámolót kell letétbe helyeznie. Az adókötelezettségek az adószámmal kezdődnek, a bevallásokat pedig a választott adózási forma és az áfa-státusz határozza meg. Az alábbiakban sorrendben mutatjuk be, mi jön az első 90 napban és az első évben.

Mit követel a számvitel

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szt.) a társaságokra vonatkozik, az egyéni vállalkozókra nem [Szt. 2. § (3)]. A Kft. ezért kettős könyvvitelt vezet.

Az első hetekben ezeket kell elkészíteni:

• Számviteli politika: a könyvvezetés alapelveit rögzíti, például az értékelési eljárásokat.
• Szabályzatok: a leltárkészítési és leltározási, az értékelési, az önköltségszámítási és a pénzkezelési szabályzat [Szt. 14. § (3)–(5)]. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő cég önköltségszámítási szabályzatot nem köteles készíteni [Szt. 14. § (6)].
• Számlarend és bizonylati rend: a főkönyvi számlák tagolása a cég tevékenységéhez igazítva [Szt. 161. § (1)], és a bizonylatok kezelésének rendje [Szt. 161. § (2) d)].
• Pénzkezelési szabályzat: minden cégnek kötelező, akkor is, ha nem kezel készpénzt [Szt. 14. § (5) d)].

A számviteli politikát és a szabályzatokat a megalakulástól számított 90 napon belül kell elkészíteni [Szt. 14. § (11)].

Az üzleti év általában a naptári év [Szt. 11. § (1)]. Az új cégnél az első üzleti év az előtársasági időszak: a létesítő okirat ellenjegyzésétől a cégbejegyzés napjáig tart. Ezt követi a bejegyzéstől a naptári év végéig tartó üzleti év [Szt. 11. § (5)–(6)].

Ki vezetheti a könyveket

A könyvvezetést mérlegképes könyvelői végzettséggel és regisztrációval rendelkező személy végezheti [Szt. 151. § (1), (3)]. Kivétel, ha az éves nettó árbevétel az előző két üzleti év átlagában legfeljebb 20 millió forint [Szt. 151. § (2)].

Az új cégnél, amelynek még nincs két lezárt üzleti éve, a tárgyévre várható árbevétel számít [Szt. 151. § (2)].

Ha ez a kötelezettség vonatkozik a cégre, a könyvviteli feladatokért felelős személy nyilvános adatai a kiegészítő mellékletben szerepelnek [Szt. 88. § (9)].

Az éves beszámoló és a letétbe helyezés

A kettős könyvvitelt vezető cégnek a jóváhagyott beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyeznie, az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozattal együtt [Szt. 153. § (1)]. Naptári évvel egyező üzleti évnél ez május 31. A beszámolót az e-beszamolo.im.gov.hu rendszeren, elektronikus azonosítással kell benyújtani.

Adózási forma: társasági adó vagy KIVA

Az alapértelmezett forma a társasági adó. Kulcsa 9 százalék [Tao. tv. 19. §].

A kisvállalati adó (KIVA) kulcsa 10 százalék [Katv. 21. § (1)]. Az a cég választhatja, amelynél az előző évben az átlagos létszám legfeljebb 100 fő, az árbevétel és a mérlegfőösszeg legfeljebb 6 milliárd forint [Katv. 16. § (2)]. Kiesik, ha az árbevétele 12 milliárd forint vagy a létszáma 200 fő fölé nő [Katv. 19. § (5) a), h)]. A kapcsolt vállalkozások adatai együtt számítanak [Katv. 16. § (3)].

A KIVA alapja a személyi jellegű kifizetések és a tőkeváltozásokkal (például a jóváhagyott osztalékkal) kiigazított eredmény összege [Katv. 20. §]. A tagok után legalább a minimálbér 100 százaléka az alap része [Katv. 20. § (2) b)]. A KIVA kiváltja a társasági adót és a szochót [Katv. 21. § (2)], ezért a magas bérköltségű cégnek kedvezhet. Az év közben induló cég a választást a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg jelenti be [Katv. 19. § (9)].

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adót az önkormányzat rendelete szabja meg. A törvényi felső korlát az adóalap 2 százaléka [Htv. 40. § (1) c)]. A tényleges kulcsot a székhely szerinti önkormányzat rendelete adja.

Az adóalap a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítésekkel és az anyagköltséggel. A cég a bevallást az adóévet követően nyújtja be.

Áfa

2026-ban az alanyi adómentesség értékhatára 20 millió forint (2027-ben 22, 2028-ban 24 millió forint) [Áfa tv. 188. § (2)]. Választható, ha a belföldi értékesítés összege 2025-ben és 2026-ban sem haladja meg a 20 millió forintot [Áfa tv. 188. § (1)]. A Kft. is élhet vele.

Az új cég a bejelentkezéskor, a cégbejegyzési kérelemben választhatja [Art. 37. § (2a)]. Az adószámot a NAV ezután 15 munkanapon belül állapítja meg.

Aki nem választja, általános szabályok szerint adózik. Az új, jogelőd nélkül alakult cég a bejelentkezés évében és az azt követő évben havonta ad áfabevallást [Art. 2. melléklet I. B) 3.1.13]. Utána a gyakoriság a második előző év elszámolandó adójától függ: főszabály a negyedéves bevallás. Havi bevallás jár, ha az elszámolandó adó elérte az 1 millió forintot. Éves bevallás jár, ha 250 ezer forint alatt maradt, az értékesítés legfeljebb 50 millió forint, és a cégnek nincs közösségi adószáma [Art. 2. melléklet I. B) 3.1.1–3.1.3].

A NAV-nál és a bankban teendők

• Adószám: a cég a cégbejegyzési eljárásban kapja meg, külön kérni nem kell.
• Bankszámla: a cég pénzforgalmi számláját a számlavezető bank jelenti be a cégbíróságnak a nyitástól számított nyolc napon belül [Ctv. 24. § (6)]; a cégnek ezzel nincs külön NAV-teendője.
• Ügyvezető: az ügyvezető jogviszonyát a tulajdonosi viszony és a megállapodás határozza meg. A járulékfizetés ettől függ.
• Társas vállalkozó: ha a tag személyesen közreműködik, járulékalapja legalább a minimálbér [Tbj. 39. § (1)], 2026-ban 322 800 forint. A garantált bérminimum (373 200 forint) az alap, ha a cég fő tevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel [Tbj. 4. § 14.2]. A szocho alapja is legalább a minimálbér; a korábbi 112,5 százalékos szorzó már nincs [Szocho tv. 8. § (1)].

Az ügyvezetőről és a járulékairól érdemes egyedi döntést hozni, mert a megállapodás formája eltérő költséget jelent.

Az első 90 nap

• A cégbejegyzés után ellenőrizni az adószámot és a NAV-nál rögzített adatokat.
• Fizetési számlát nyitni (a bejelentést a bank intézi).
• Kiválasztani a könyvelőt, és ellenőrizni a mérlegképes regisztrációját.
• Elkészíteni a számviteli politikát és a szabályzatokat, a megalakulástól számított 90 napon belül.
• Eldönteni az adózási formát: társasági adó vagy KIVA.
• Eldönteni az áfa-státuszt: alanyi mentesség vagy általános szabályok.
• Tisztázni az ügyvezető és a tagok jogviszonyát, valamint a járulékalapot.
• Kialakítani a bizonylatkezelést: számlák, bankkivonatok, szerződések gyűjtése.
• Naptárba tenni az első bevallási és beszámolási határidőket.

A fő adónemek

Adónem	Kulcs	Mikor
Társasági adó	9 %	Évente, bevallás az adóévet követően
KIVA	10 %	Választás esetén; új cégnél a bejelentkezéssel egyidejűleg
Helyi iparűzési adó	Legfeljebb 2 %	Évente, az önkormányzat rendelete szerint
Áfa	Általános szabályok vagy alanyi mentesség 20 millió forintig	Új cégnél az első két évben havonta, utána negyedévente (vagy havonta, évente)

Tudta?

Az alanyi adómentesség 2026-os emelése miatt aki 2024-ben vagy 2025-ben az akkori határt túllépte, 2026-ra újra választhatja, ha a 2026-os feltételeknek megfelel. A kétéves újraválasztási tilalom ilyenkor nem érvényes [Áfa tv. 191. § (3), 195/K. § (6); nav.gov.hu].

Megőrzés

A számviteli bizonylatokat és a könyvviteli nyilvántartást legalább 8 évig meg kell őrizni [Szt. 169. §]; az adóügyi iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig [Art. 78. § (3)]. Az iratokat érdemes a cég indulásától rendezetten gyűjteni, mert utólag nehéz pótolni őket.

Gyakori kérdések

Kell-e mérlegképes könyvelő egy új Kft.-nek?

Főszabály szerint igen [Szt. 151. § (1), (3)]. Kivétel a 20 millió forintos árbevétel-határ alatt lehet; az új cégnél a tárgyévre várható árbevétel számít [Szt. 151. § (2)].

Mikor kell az első beszámolót letétbe helyezni?

A mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig [Szt. 153. § (1)]. Naptári évvel egyező üzleti évnél ez május 31.

Választhatja-e a Kft. az alanyi áfamentességet?

Igen, ha a belföldi értékesítés nem haladja meg a 20 millió forintot. A választást be kell jelenteni.

Mennyi ideig kell megőrizni az iratokat?

Legalább 8 évig [Szt. 169. §]; az adóügyi iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig [Art. 78. § (3)].

Ha a Kft. könyvelését és induló teendőit ránk bízná, kérjen ajánlatot.

Források

• 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár): https://njt.hu/jogszabaly/2000-100-00-00
• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Nemzeti Jogszabálytár): https://njt.hu/jogszabaly/2017-150-00-00
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Nemzeti Jogszabálytár): https://njt.hu/jogszabaly/1996-81-00-00
• 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Nemzeti Jogszabálytár): https://njt.hu/jogszabaly/2012-147-00-00
• 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Nemzeti Jogszabálytár): https://njt.hu/jogszabaly/1990-100-00-00
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Nemzeti Jogszabálytár): https://njt.hu/jogszabaly/2007-127-00-00
• 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról (Nemzeti Jogszabálytár): https://njt.hu/jogszabaly/2006-5-00-00
• 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról (Nemzeti Jogszabálytár): https://njt.hu/jogszabaly/2019-122-00-00
• NAV: Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára: https://nav.gov.hu/ado/afa/Emelkedik_az_alanyi_adomentesseg_ertekhatara
• Online beszámoló rendszer: https://e-beszamolo.im.gov.hu