+36 42 441 120

Tudástár › Civil szervezeteknek

Egyesület, alapítvány beszámoló és könyvelés 2026: szabályok

Zöld mezek a fogason egy sportegyesület öltözőjében

Mészáros Rinaldóné, okleveles adótanácsadó

Az egyesületnek és az alapítványnak minden évben beszámolót kell készítenie. A naptári évvel megegyező üzleti évről a beszámolót a következő év május 31-ig kell letétbe helyezni és közzétenni. Egyszeres könyvvitelt az a szervezet vezethet, amely nem közhasznú, és éves bevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot.

Milyen könyvvitelt vezet az egyesület és az alapítvány?

A civil szervezetekre a számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szt.) vonatkozik. Sajátos szabályaikat a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet a civil szervezeteket „egyéb szervezetként” kezeli [479/2016. Korm. rendelet 3. §].

Kétféle könyvvitel van:

  • Egyszeres könyvvitel. Egyszerűbb nyilvántartás, amelyet az egyszerűsített beszámolót készítő szervezet köteles vezetni [479/2016. Korm. rendelet 9. § (2)].
  • Kettős könyvvitel. Teljes körű könyvvitel főkönyvvel, mérleggel és eredménykimutatással.

A közhasznú jogállású szervezetnek mindig kettős könyvvitelt kell vezetnie [479/2016. Korm. rendelet 9. § (5)]. Nekik egyszeres könyvvitel nem választható.

Mikor vezethet egyszeres könyvvitelt a szervezet?

Egyszerűsített beszámolót, és ezzel egyszeres könyvvitelt az a nem közhasznú szervezet készíthet, amelynek összes bevétele két egymást követő évben évenként nem haladja meg az 50 millió forintot [479/2016. Korm. rendelet 8. § (1)]. Az összes bevételbe az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevétele is beletartozik.

Ha a bevétel két egymást követő évben évenként meghaladja az 50 millió forintot, a szervezetnek egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie [479/2016. Korm. rendelet 8. § (2)]. Ehhez kettős könyvvitel tartozik.

A kettős könyvvitelről egyszeres könyvvitelre vissza lehet térni. Ennek feltétele, hogy az összes bevétel két egymást követő évben ne haladja meg az 50 millió forintot. A visszatérés a következő évtől lehetséges [479/2016. Korm. rendelet 9. § (6)].

Teljes (nem egyszerűsített) éves beszámolót a kettős könyvvitelt vezető szervezetnek akkor kell készítenie, ha két egymást követő évben a három mutató közül kettő meghaladja a határt: a mérlegfőösszeg a 2 milliárd forintot, az árbevétel a 4 milliárd forintot, az átlagos létszám az 50 főt [479/2016. Korm. rendelet 8. § (3)]. Ez a kis és közepes egyesületeknél ritka.

Mi a beszámoló, és mit tartalmaz?

A beszámoló az üzleti év lezárása. A naptári évvel megegyező üzleti év esetén a mérlegfordulónap december 31. [Ectv. 28. § (2)].

Egyszeres könyvvitelnél az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll.

Kettős könyvvitelnél az egyszerűsített éves beszámoló három részből áll: mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet [479/2016. Korm. rendelet 7. § (6)]. Üzleti jelentést nem kell készíteni [479/2016. Korm. rendelet 8. § (3a)].

A beszámolót a szervezet jogosult szerve, vagyis egyesületnél általában a közgyűlés hagyja jóvá. Alapítványnál a kuratórium vagy a létesítő okirat szerinti szerv dönt. Jóváhagyás nélkül a beszámoló nem letétbe helyezhető.

Mi a közhasznúsági melléklet?

A civil szervezet a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készít [Ectv. 29. § (3)]; a közhasznú szervezet ezt a beszámolóval azonos módon hagyja jóvá, helyezi letétbe és teszi közzé [Ectv. 46. § (1)]. A melléklet bemutatja:

  • a közhasznú tevékenységeket és a célcsoportot,
  • az elért eredményeket és a közhasznúsági mutatókat [Ectv. 29. § (6)],
  • a kapott közhasznú támogatásokat,
  • a vezető tisztségviselők juttatásainak összegét, a kapók beosztásának felsorolásával [Ectv. 29. § (7)].

A közhasznúsági mellékletet ugyanúgy kell jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni, mint a beszámolót [Ectv. 46. § (1)].

Mi a beszámoló határideje, és hová kell letétbe helyezni?

A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni [Ectv. 30. § (1)]. Naptári üzleti évnél ez a következő év május 31. A 2025. évi beszámoló határideje ezért 2026. május 31.

A letétbe helyezés az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH) történik. Ha a szervezet a beszámolót az OBH-hoz megküldte, ezzel a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét teljesítette [Cnytv. 39. § (1), 40. § (2)]. A beküldött beszámolók a Civil Információs Portálon érhetők el. Az eljárásról a birosag.hu oldal ad tájékoztatást.

A beszámolót akkor is el kell készíteni és jóváhagyni a május 31-i határidőig, ha a szervezetet nem terheli közzétételi kötelezettség [479/2016. Korm. rendelet 17. § (4)]. Ha a közzétett beszámolót könyvvizsgáló nem vizsgálta, ezt fel kell tüntetni: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” [479/2016. Korm. rendelet 17. § (3)].

Könyvvizsgálat akkor kötelező, ha az előző két üzleti év átlagában a bevétel meghaladja a 600 millió forintot [479/2016. Korm. rendelet 16. § (1)].

Mi történik, ha elmarad a beszámoló vagy késik?

A következmények a szervezet típusától függenek.

  • Költségvetési támogatás. Csak az a civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely a beszámolóját letétbe helyezte [Ectv. 75. § (1)].
  • Pénzbírság. Ha a mulasztást a szervezet egy éven belül sem pótolja, a bíróság pénzbírságot szabhat ki [Ectv. 30. § (5)]. A bírság összegét a Cnytv. 37. § (2) bekezdése szabja meg: 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedhet.
  • Közhasznú jogállás. Az ügyész indítványára a bíróság megszüntetheti a közhasznú jogállást, ha a szervezet nem teljesítette határidőre a letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettségét [Ectv. 49. § (2) a)].
  • Törvényességi felügyelet. A közhasznú szervezetek közhasznú működésének törvényességi ellenőrzését az ügyészség látja el [Ectv. 47. §].

Ha a határidő elmaradt, a beszámolót ettől még pótolni kell. Minél korábban kerül be, annál kisebb a kockázat.

Hogyan függ össze a beszámoló az szja 1%-kal?

Az szja 1+1% felajánlást civil szervezet csak akkor kaphat, ha előzetesen regisztrált a NAV-nál. A 2027. évi felajánlásokhoz a regisztrációs adatlapot 2026. szeptember 30-ig kellett benyújtani; ez jogvesztő határidő. A regisztráció visszavonásig érvényes [Szja 1%-os tv. 4. § (6)]. Feltétel, hogy a szervezet a rendelkező évet megelőző év január 1-jén már legalább két éve szerepeljen a bírósági nyilvántartásban [Szja 1%-os tv. 4. § (1) a)]. A NAV a jogosult szervezetek listáját közzéteszi, és az adózó csak listán szereplő szervezetre rendelkezhet.

A felhasználásról a szervezet a kiutalást követő második év május 31-ig beszámol a NAV-nak [Szja 1%-os tv. 6/C. § (1)]. A 2024-ben átutalt összegnél ez 2026. május 31. volt, ami vasárnap, így a határidő június 1. [Air. 52. § (4)].

Ha a beszámoló elmarad, hibás vagy valótlan adatot tartalmaz, a NAV határozattal kizárja a szervezetet a határozat véglegessé válását követő rendelkező évben tett felajánlásokból [Szja 1%-os tv. 6/C. § (3)].

A beszámolóval két ponton függ össze az 1%: a könyvekben elkülönítetten kell kimutatni [Ectv. 20. § (1) b)], és ha eléri az összes bevétel 2 százalékát, a közhasznúság „megfelelő társadalmi támogatottság” feltételébe is beszámít [Ectv. 32. § (5) a)].

Társasági adó és iparűzési adó: mire figyeljen?

Az egyesület és az alapítvány társasági adóalany [Tao tv. 2. § (2) g)]. Ez nem jelent adófizetést, mert az alapcél szerinti tevékenység bevétele általában nem adóztatott.

Ha a szervezetnek nincs vállalkozási tevékenységből bevétele, társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-ig nyilatkozatot adhat be [Tao tv. 5. § (8a)]. Ha a szervezet az adóévre a Tao tv. 9. § (2) f) vagy (3) c)–d) pontját (ingatlanhoz kapcsolódó korrekciók) alkalmazza, nyilatkozat helyett bevallást ad [Tao tv. 5. § (8b)].

A civil szervezet nem alapítható elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre. A vállalkozási tevékenység csak addig végezhető, amíg az az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti [Ectv. 17. § (1), (3)]. Ha az éves összes bevétel 60 százaléka vállalkozási tevékenységből származik, a szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek minősül [Ectv. 2. § 7. pont].

A társasági adó alapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, az adóalap-csökkentő és -növelő tételekkel [Tao tv. 9. § (2)–(3)]. Közhasznú szervezetnél a kedvezményes bevételi mérték az összes bevétel 15 százaléka [Tao tv. 9. § (7)]. Egy szervezet adóhelyzete esetenként eltér, ezért ezt érdemes évente átnézni.

Helyi iparűzési adó. Az egyesület és az alapítvány adómentes valamennyi helyi adó alól. A mentesség abban az adóévben illeti meg, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után sem bel-, sem külföldön nem keletkezett adófizetési kötelezettsége; a feltételekről az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig írásban nyilatkozni kell, a nyilatkozat adóbevallásnak minősül [Htv. 3. § (2)–(3)].

Mit jelent mindez a vezetőség számára?

A beszámoló elkészítéséért és a határidő betartásáért a szervezet vezetősége felel. A könyvelő segít, de a döntés és a jóváhagyás a szervezeté.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben [Ptk. 3:24. § (1)]. A közhasznúsági mellékletben a vezető tisztségviselők juttatásait is nyilvánosságra kell hozni.

Az iratokat a szabályok szerint meg kell őrizni. A számviteli bizonylatokat és a könyvviteli nyilvántartást legalább 8 évig kell őrizni [Szt. 169. §].

A számviteli feladatok ellátását főszabály szerint megfelelő képesítésű személyre vagy cégre kell bízni. Mentes ez alól az a szervezet, amelynek bevétele az előző két év átlagában, ennek hiányában a tárgyévben várhatóan nem haladja meg a 20 millió forintot [479/2016. Korm. rendelet 15. § (2)].

Gyakori kérdések

Egyesületnek kötelező a kettős könyvvitel?

Nem mindig. A közhasznú szervezetnek kettős könyvvitelt kell vezetnie. A nem közhasznú szervezet egyszeres könyvvitelt vezethet, ha a bevétele két egymást követő évben évenként nem haladja meg az 50 millió forintot.

Mi a beszámoló határideje civil szervezetnél?

Naptári üzleti évnél a következő év május 31. A beszámolót addig kell jóváhagyni, és ha letétbe helyezési kötelezettség terheli a szervezetet, az OBH-nak is addig kell megküldeni.

Kell-e beszámolót készíteni, ha nem volt bevétele a szervezetnek?

Igen. A beszámolót akkor is el kell készíteni, ha nem volt forgalom. A mérlegben a szervezet vagyona akkor is szerepel.

Mi történik, ha elfelejtettük letétbe helyezni a beszámolót?

Pótolja minél előbb. Késés esetén a szervezet nem kaphat költségvetési támogatást. Hosszabb mulasztásnál pénzbírság is lehet, közhasznú szervezetnél pedig a jogállás megszüntetését is kérheti az ügyész.

Ki felel a beszámolóért?

A szervezet vezetősége. A könyvelő elkészíti, a jogosult szerv jóváhagyja, a közhasznúsági mellékletet pedig a szervezet közzéteszi.

Ha az egyesületének vagy alapítványának könyvelésére vagy beszámolójára szüksége van, kérjen ajánlatot.

Források

A cikk a megírásakor hatályos szabályokat írja le, általános tájékoztatás. Az Ön esetére szabott tanácsért keressen minket.

Kérjen ajánlatot

Néhány kérdés a vállalkozásáról, és pontos ajánlatot adunk. Csak az elérhetősége kötelező.

Ajánlatot kérek+36 42 441 120